Ja, téged csak „megcsászároztak”?!

2018/06/16. - írta: Katinkanya

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de – annak ellenére, hogy mindig is liberálisabb szemléletű voltam - nekem kemény tanulópályán kellett végighaladnom, hogy az elfogadás képességét megszerezzem. Hogy ne minősítsek, és ne legyek kirekesztő. Biztosan állíthatom, hogy ma már nem vagyok képes ítélkezni első blikkre, semmiben. Még az oly kényes hüvelyi szülés kontra császármetszés témában sem, amiben azért mindenki tud „szakértő” lenni. Az élet nekem mindkettőt felkínálta kipróbálásra.

Az nem is szülés!!

46517072_m.jpg

Hányszor hallottam megütközve, lesajnálva, sokszor felsőbbrendű mosollyal, hogy: jaaaa, műtét volt? Mert én mind a hetet spontán szültem…

Én ennek persze szívből örülök, és higgyétek el, én sem arra készültem, hogy életmentő beavatkozásba csap át a vajúdásos buli. De ez az én feldolgozandó élményem. Egyáltalán, biztos, hogy mindenkinek olyan kemény dió ezt feldolgozni? Biztos, hogy mindenki ugyanúgy éli meg? Biztos, hogy egyformák vagyunk? Na ugye, közel sem… Te melyik császáros csoportba tartozol?

36731954_m.jpg

1. Elsőre/másodikra/sokadikra is természetes, csendes szülést terveztél, de beleszólt az élet: komplikáció, eltűnt szívhang, elakadás, köldökzsinór előreesés, fájásgyengeség, toxémia, stb. Ott a dúlád, ott a szülési terved kinyomtatva, a málnazseléakármilyen masszázsolajtól kezdve a vajúdó zenéig mindennel számoltál előre, csak a sürgősségi császármetszéssel nem. Örülsz, hogy élsz, örülsz, hogy él a kisbabád, de az az eufória, amire vágytál valahogy elmarad. Nehezen dolgozod fel azt, hogy nem tudtál megtenni egy ősi, kódolt feladatot. A testi felépülés is nagyon nehéz ennek függvényében. Nem érzed magad anyának azonnal, nem érted, hogy mi miért történt, te nem így akartad, veled csak megtörténtek az események, mi lesz most, hogy pótolod az aranyórát és miért pont veled esett így a dolog? Évtized is eltelik, és te még mindig nem tudtad feldolgozni, sőt kistestvért sem vállalsz többet emiatt. Kórház- és orvosfóbiád lett. Nem bocsájtasz meg többé sem nekik, sem magadnak.

2. Programozott császármetszésre készültél végig. Szűk medence, nagy baba, lepény-rendellenesség, harántfekvés, farfekvés, ikerterhesség, idős vagy és első terhességed, anyai alapbetegségek, lombik programban fogant baba, stb. Végig nyugodt  vagy, hiszen az orvosodban megbízol, a kezébe helyezted a felelősséget magatokért. A műtét napját együtt határozzátok meg, a 38. hét után gyakorlatilag van egy kis mozgástered a dátum kiválasztásában. Megjelölsz egy szimpatikus hónapot-napot, figyelembe véve az orvosod szabadságát/rendelését/ügyeleti időbeosztását és a csillagok állását. Előző nap szépen becuccolsz a kórházba, felkészülsz a nagy bevetésre, fáj-fáj ugyan utána, de a boldogság, hogy egészségesen a kezedben tarthatod a bébit, mindent felülír.

3. (Programozott császármetszésre készültél végig. Szűk medence, nagy baba, lepény-rendellenesség, harántfekvés, farfekvés, ikerterhesség, idős vagy és első terhességed, anyai alapbetegségek, lombik programban fogant baba stb. Végig nyugodt  vagy, hiszen az orvosodban megbízol, a kezébe helyezted a felelősséget magatokért. A műtét napját együtt határozzátok meg, a 38. hét után gyakorlatilag van egy kis mozgástered a dátum kiválasztásában. Megjelölsz egy szimpatikus számot, figyelembe véve az orvosod szabadságát/rendelését/ügyeleti időbeosztását és a csillagok állását. A baba viszont máshogy gondolja, és minden előzetes számítást keresztül húzva, spontán megszületik, rapid módon, mire beérsz a kórházba, szinte a lábad közt lóg, ráadásul az orvosod elérhetetlen és az ügyeletesnél szülsz. Fogalmad sincs, hol vagy, csak hirtelen szültél egyet műtét nélkül. Kész-passz.)

4. Koraszülött, picurka kisbabád születik, a sérülékenysége miatt, és az épsége védelmében azonnali császármetszésre van szükség. A hirtelen hozott döntés a fejed fölött és a pánik, hogy nehogy baja essék a gyereknek, minden egyéb gondolatot kisöpör a fejedből. Nem téma, hogy hirtelen kettévágják a testedet, csak az aggodalom marad, hogy minden rendben menjen. A műtét utáni fájdalmak eltörpülnek amellett, hogy jajj, csak megmenthető legyen a kicsi, hogy ne maradjon semmi károsodása, hogy ki tudj magadból préselni annyi anyatejet, ami a szondán lecsöpög, majd később az örökös fejés, mert azon és az inkubátor melletti rendszeres jelenléten, látogatásokon kívül egész egyszerűen nincs más eszköz a kezedben, hogy besegíts az orvosoknak. Sajgó szívvel fekszel a gyermekágyi osztályon, a te tested is fáj és sírva nézed az érett babákat szoptató anyukákat, akik minden sziren-szaron panaszmukiznak, hiszen a te kisbabád a fény alatt fekszik ropitesttel, és bármit megtennél, hogy magad mellett tudd őt épen, egészségesen. Átértékelődött egy-két dolog azonnal az életedben.

5. A harmadik/negyedik/ötödik császármetszéseden is szerencsésen túl vagy. Te vagy az élő ellenpéldája annak, hogy általában három ilyen műtétet javasolnak az orvosok, a növekvő esélyű szövődményektől tartva. Az első műtét még a nyakra tekeredett köldökzsinór miatt történt, aztán olyan gyorsan jöttek egymás után a babák, hogy esély nem volt spontán szülésre a hegszétválás veszélye miatt. Irigylésre méltóan veszed az akadályokat, a műtőből kis túlzással saját lábon távozol, harmadnap hazamész, negyednap bekapálod a répaföldet és függönymosással egybekötött nagytakarítást rittyentesz, közben természetesen bográcsban főzöd a vadpörköltet a családnak. Egyáltalán nem érted, hogy ez másoknak miért fáj, mikor nem is fáj, az egész egy felfújt hiszti, aki anya, az legyen stramm és erős. Munkára és szenvedésre születtünk, ez a fika meg se kottyan!

6. Első gyermekedet várod, egy idealizált életben. A gyerek szép lesz, okos és gazdag, tanult, finom és úri. Csak úgy, mint te magad. Nagy műgonddal , lelkiismeretesen készülsz a gyermekáldásra, mindennel előkészültél, mindent kiolvastál és a legminőségibb cuccokat beszerezted az érkezésére. Már a fogantatása is tervszerűen összejött, a baba az ambíciózus és családcentrikus Rákban fog születni. A kiválasztott intézményben minden az igényeid szerint áll majd rendelkezésre, legyen szó akár vajúdó könyvespolcról, zongorakíséretről vagy menüválasztásos vacsoráról. A lényeg a te és a babád nyugalma valamint elképzelésed szerinti világrajövetele. És ebben nem ismersz alkut: császármetszés lesz mindenáron. Az a csúnya, hosszú vajúdás, az valami ördögien félelmetes dolog. Különben is, a te puncidat ne nyomorítsa szét egy olyan hatalmas nagy babafej! Legyünk csak túl a dolgon, szépen, smink-elkenődés nélkül. A szoptatást meg nem kell erőltetni, még félrecsúszik a mellimplantátumod, különben is milliók nőnek fel tápszeren, hát mi bajunk lehet?

 

Igaz, milyen sokfélék vagyunk? Magadra ismersz valahol? Van valami azonban, amiben megegyezhetünk: NEM azon múlik a szereteted, meg hogy jó anya vagy-e, hogy hüvelyi úton szültél vagy császármetszéssel. Nem vagy sem több, sem kevesebb bárhogy is történt. A te kisbabád, a te életed, a te boldogságod, nehézséged, sikered és jövőd az a ráncos kis csoda, amiért így vagy úgy, de megküzdött a tested-lelked!

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljanyanak.blog.hu/api/trackback/id/tr4414050430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mancilla Pectoralis 2018.06.16. 19:22:15

Az első 17órás vajúdás után elakadás miatti sürgősségi császár.Nem volt eufória.Kötődési problémák a gyerekkel.Második programcsászár,nagyon vártam,eufória imádás.Nem tudom miért volt más a kettő.Talán mert lelkiekben felkészültem,hogy így lesz. A másodiknál a felépülés is sokkal gyorsabb volt.

Netszamuráj 2018.06.16. 21:41:21

Az a baj a nőkkel, hogy a legtöbbjük túl sokat foglalkozik más (nők) véleményével. Császárral szültél? És akkor mi van? Nincs tejed, és tápszerrel kell táplálni a gyereket? Tök mindegy, szeresd a gyerekedet, aki meg pofázik, az tehet egy szívességet. Feleségem is úgy mellre tudja szívni a kéretlen jó tanácsokat, kedves(=pofátlan) érdeklődést, én persze lepattintok mindenkit.

Még az első gyereknél az egyik szomszéd megkérdezte a liftben, és, van elég tej? Mondom persze, hektoliter számra hordjuk be a kórházba, most is van nálam egy köcsögben egy kicsi, tán kér belőle? ;)

Fürgerókaláb 2018.06.16. 22:03:32

Az elsőnél 4., 210/160as vérnyomásnál. A másodiknál ezért már nem szórakozott az orvos, amikor elkezdett kicsit felmenni a vérnyomásom, már választott dátumot is. Bűntudat-hegyek és zokogás az elsőnél, a másodiknál csak a puszta eufória, hogy yess! ezt is megúsztuk élve mindketten! Harmadikra már nem tudott rábeszélni senki. Elég volt abból, hogy az életükért reszkessek.

Advanced Flight 2018.06.16. 23:30:43

2. és 5. pontban ismertem magamra (bár csak két császárom volt, és az első sürgősségi). Az elsőnél természetes szülésre készültem (de persze dúla, zselé és hasonló bornírtságok nélkül), amikor benyögték a császárt, nagyon megijedtem, de amikor kijött az egészséges, gyönyörű, 10/10 Apgaros picikém, ballisztikus ívben szartam le az egész szülésdolgot, és már csak a szoptatásra koncentráltam. A második már programcsaszi volt, kevesebb izgalommal, jobb regenerációval. Sose bántam a császárt, és a természetesen szült sorstársakat elnézve a kórházban, meg hallva az iszonyatos sikolyokat, amiktől amolyan kínzókamra-fílingje volt a szülészetnek, azt mondom, jobban jártam.

Süsüke 2018.06.17. 04:25:45

@Mancilla Pectoralis: elso gyerek, 17 ora vajudas, problemak a szivhanggal, nem haladunk semerre, irany a muto. Gyerek ep es egeszseges, de kotodesi problemak..... aztan beindult valami, nott es nott bennem, lassu de szoros osszefonodas a gyerekkel. 3 evvel kesobb itt vagyunk egeszsegesen es vidaman - tobbnyire -, a Foldanyak meg hagyjanak beken ;-)

Süsüke 2018.06.17. 04:32:30

@Netszamuráj: a lanyok rossz neveltetese :-) legy aranyos, alkalmazkodj, csinalj mindent ugy hogy mindenkinek tetszen, ne logj ki a sorbol, hagyd a rosszcsontkodast a kisfiukra..... aztan aldozd be es fel magad a gyerekert. Ez a mi dicsoseglistank, mint a ferfiaknal a rovatkak a puska csoven.

PeniValdes · http://asikerutjain.blog.hu/ 2018.06.17. 09:23:33

Egy kimaradt...természetes szülést tervezel,igaz dúla és málnazselé nélkül,aztán elakadás a köldökzsinórban, elhalványuló szívhang...végén sürgösségi császár..és utána nem érzed magad szar anyának, nincs lelkiismeret furdalásod,hanem örülsz annak hogy egy élő babád van,és nincs semmi baj a kötődéssel..

Zafiraginger 2018.06.17. 10:03:35

A 7. lemaradt: egyszerűen ELDÖNTÖD h CSÁSZÁRRAL szülsz. Megbeszéled a testeddel hogy ez így lesz jó. Nem az orvossal, hanem magaddal és a gyerekeddel. És ez így is lesz/lett.

tulpon 2018.06.17. 14:23:47

7. Első gyerek, természetes szülesre készülve, ügyeletes orvosnál, fogadott szülésznő nélkül. Kettő darab elvárással: gyerek legyen egészséges, én pedig legalább életben maradjak. Nem akart jönni, császár lett belőle, nem volt vészes a felépülés. Pár héttel később megtudtam az internetről, hogy ennek engem zavarnia kellett volna meg traumatizálni.. Szerencsére az én elvárásaim teljesültek a többit meg letojom

stukov1 2018.06.17. 19:12:24

Ma Magyarországon kb 50% a császár.
Akinek van fogadott kezelőorvosa, azok között 70-80%.
Az orvosok egy jó része már az első megkeresés alkalmkor tudja, hogy mi lesz a vége...

Ducasse 2018.06.17. 20:20:24

Férfi vagyok, de miután két házasságomból 4 gyermekem van szereztem némi tapasztalatot. Az első (kettő) császárral szültet. Az anyjuk amikor hazajöttek a kórházból este bevágta a gyereket az ágyamba (a 10 napos gyereket) itt a fiad aludj vele és átvonult a másik szobába. És ez a hozzáállás megmaradt egész további gyerekekhez való kapcsolatában. A második feleségem szülései az orvos szerint átlagosak voltak. Na ő aztán, bár igen gyakorlott apa voltam a szoptatást kivéve minden csecsemővel kapcsolatos tevékenységet gond és nehézség nélkül megcsináltam, nem nagyon engedett egy éves korukig a közelükbe.

öreg baka nem rakéta 2018.06.18. 00:55:06

@Netszamuráj: Na, végre egy normális emberi hang. Anno ikreink születtek, és a sétáltatás során mindig kérdezték, hogy ikrek? Na egyszer pepipultam és azt mondtam hogy az egyik egy hónappal idősebb. Na annyi tátott szájat életemben nem láttam.....
süti beállítások módosítása