Örökbe fogadlak! Ja, mégsem…

2018/06/28. - írta: Katinkanya

Alex tudatosan tanulta végig kitűnően a diákéveit, szándékosan választott két különleges nyelvet az angol mellé, mert hatéves kora óta arra készült, hogy nemzetközi cégcsoport managementjében dolgozik majd értékesítőként. Éveken át turnézta végig Európát gyakornokként, majd született kozmopolitaként Franciaországban telepedett le, holland feleségével. Vezető állásba került, bejárták a fél világot, trendi házukból már csak egyvalaki hiányzott, aki sírásával felveri az éjszakákat, maszatos kéznyomokat hagy a hófehér falakon és karikákat rajzol fáradt szülei szeme alá. De a gyermekáldás évekig tartó próbálkozás után sem érkezett. Alexék a rengeteg negatív terhességi teszt és kudarcélmény után végül meghozták a döntést: örökbe fogadnak egy gyermeket. Magyarországról választottak egy 4-5 év körüli, csillogó szemű roma kisfiút, akit elképesztő luxus fogadott új otthonában. Hosszú hónapokig, évekig tartott az asszimilálódás, gyereknek és szülőnek egyaránt. Az elején egy-két mosolygós fotót feltöltöttek néha, de aztán súlyos csend vette körül a friss családot. Az információk egy idő után elakadtak róluk: Alex törölte magát a közösségi oldalakról, és mindannyian a homályba vesztek. Évekkel később hallottunk róluk: hosszas beilleszkedési nehézséget követően a gyermeket visszaadták az intézetnek. Nem sikerült nekik. Nem mindenkinek sikerül…

80156536_m.jpg

Mi vezethet oda, hogy egy örökbefogadási kísérlet ilyen jellegű kudarcot valljon? Vajon minden felnőtt alkalmas arra a hihetetlen és előre nem látható próbatételre, ami egy idegen gyermek életre szóló családba fogadását kíséri?

Járjuk körbe kicsit a témát pszichológus szakértőnkkel!

Az örökbefogadás az egy hosszas procedúra, egy külön szakmai bizottság aktív részvételével zajló folyamat. Ennek szerves része többek közt a leendő szülők komoly pszichés vizsgálata.

„Ennek során feltérképezik a személy mentális állapotát, ami alapján nevelési alkalmasságot véleményeznek. Örökbefogadásnál az átlagos alkalmasságot el kell érni mindkét szülőnek, ami kizár bármilyen személyiségzavart, pszichotikus betegséget és egyéb pszichiátriai betegségeket. Ezen túl megvizsgálják, hogy érzelmileg kellően érett, stabil-e az illető, mennyire egocentrikus, nárcisztikus, képes-e empátiára, decentrálásra (a másik szempontjának kellő figyelembevételére), milyen a felelősségtudata, milyen kontrollfunkciókkal rendelkezik: mennyire toleráns, mennyire képes alkalmazkodni, együttműködni, szakmai segítséget elfogadni,  mennyire flexibilis (a szélsőségesség rugalmasság tekintetében egyik irányba sem jó), hosszabb távon lelkileg mennyire terhelhető, milyen feszültség-megmunkáló technikái vannak. Ezeket elsősorban projektív tesztekkel lehet feltérképezni, de van mellette önkitöltős is, pároknál érdemes egymást jellemző kérdőívet is kitöltetni, és természetesen a vizsgálat része a személyes beszélgetés és környezeti feltérképezés is.

Emellett nagyon fontos a motiváció feltárása: adekvát, stabil, a szülőpáré összhangban van-e? Mennyire lehet csak egy kudarc utáni fellobbanás vagy egy eszköz a házasság megjavítására? Ezek mind kontraindikálják az örökbefogadást. Szülőpár esetén nézni kell a kapcsolatuk jellegét, egymáshoz való kötődésüket, ki miért és mióta szeretné az örökbefogadást.

Aki örökbe szeretne fogadni, annak meg kell jelölnie, hogy milyen életkorú és milyen nemű gyermeket szeretne, de nyilatkoznia kell az etnikai hovatartozásról és a betegségekről is. Azt is vizsgálni kell a bizottságnak, hogy mennyire reális az elképzelésük, mennyire tudják a leendő szülők felmérni, hogy bizony egy gyermek fejlődését a genetika is jelentősen meghatározza. A kulturális örökség - amit a kollektív tudattalan tárol – is öröklődik genetikailag, nagyon sokszor megnehezíti egy másik kultúrát képviselő család életét, az ilyenkor gyakran felbomlik, a gyereknél megjelenő indulatkezelési problémával, esetleges antiszocialitásával nem tudnak mit kezdeni. De ugyanez történhet egy esetleges betegséggel is. Tehát egy szülőpárnak nagyon fontos gondosan mérlegelni, hogy mit tud bevállalni, a nagy vágy mellett objektívnek kell maradniuk, racionálisan is kell tudni ilyenkor gondolkodni.”

A pszichológus elsődleges tanácsa, hogy önismereti tréningen mindenképp vegyen részt előtte az a felnőtt, aki örökbefogadásra készül, a prevenció itt is hasznos. Ha mégis sikertelen lesz, abban a gyermek jobban sérül, mint a szülő, pszichoterápia pedig feltétlenül szükséges. 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szoljanyanak.blog.hu/api/trackback/id/tr114077403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.