Hogy hogyan lettem önálló identitásból „anyaszolga”? Egy pillanat alatt és boldogságos örömmel. Ahogy az első kisbabámat pólyában tartottam a klinikán, és a csecsemős nővérke Anyának szólított, tizedmásodperc alatt lezajlott bennem a metamorfózis. Bármilyen sikeres, tehetséges és elsöprő voltam a magam uraként, a valódi önigazolást akkor kaptam meg, amikor rájöttem, hogy anyaként nélkülözhetetlen vagyok.
Anyaa! Anyaaaa! Hol van Anya? Szólj már Anyának!– Ma már három gyermekem kiabálja non-stop és kitartóan és bűbájosan, követelőzve, hízelegve vagy irritálóan. És hogyan szereztem vissza a cselédsorból újra önmagamat? Kellő humorral és öniróniával. Olvass bele!