Az idei, 89. Ünnepi Könyvhétre kilátogatni egyszerűen ikonikus érzés. Neked is az lesz mindenképp, ha a könyvek bűvöletében élsz, ha minden újdonságot azonnal beszerzel, ha csemegékre vadászol, ha szereted a friss könyv illatát, ha anyósodnak nem tudsz mit kitalálni szülinapjára és akkor is, ha sosem olvasol, csak trendi a méret és szín szerint berendezett könyvespolcod a nappaliban, és pont egy középkék, vékony album hiányzik a teljességhez. Pont ezért: Könyvhetet mindenkinek!
Mindannyian más irányból érkeztünk a könyvimádathoz: te felnőttként érezted meg az ízét, amikor egy romantikus sorozat beszippantott, mi könyvek közé születtünk, én gyerekkorom óta írok, ti szakkönyvekre vadásztok, ő nyelvzseniként a huszadik nyelvkönyvét hajkurássza, ők meg a gyerekkönyvekből táraznak be már Mikulásra. Szerencsére nyáron bővelkedünk a különféle könyves rendezvényekből, de az egész országot behálózó Ünnepi Könyvhét mégiscsak minden olvasó érzelmi érintettsége kell, hogy legyen!
A vak bérgyilkosból kérhetek egy steril példányt?
Hiszem, hogy nem csak én vagyok az az igazán elvetemült, aki a tűző napon, órákon át bogarászta végig a kínálatot standról standra. (A Vörösmarty tér több pontján is van fagyi, nyugi…) A standok természetesen nem csak a saját kiadású könyveiket árusítják, de az az elsődleges. A friss megjelenések és a nagyon népszerű kiadványok egymás után bukkannak fel több helyen, és kivétel nélkül mindenhol jelentős, akár 50 %-os kedvezménnyel tudsz vásárolni. Ha célzottan keresel egy könyvet, érdemes megnézni, melyik kiadó adta ki, és eleve azon a standon keresd, ott találod meg nagy eséllyel a legjobb áron is.
Bevallom, nekem most nincs kapacitásom a gyerekek és a napi munka mellett minden este olvasni, de évtizedek teltek el ágyban könyvekkel és őszintén hiányzik. Viszont utazáskor és nyáron mindent bepótolok. Ma már könnyű dolgom van, mert rákaptam az e-book-ra. Így túlzás nélkül bármikor, bárhol tudok Kindle-olvasni, különösebb cipekedés és készültség nélkül. A könyvheti vadászatom is részben arról szólt, hogy címeket, ötleteket szerezzek a letöltésekhez. Mert ugyan hatalmas dilemma, és vérzik a szívem a nyomtatott lapok illatáért, suhogásáért, és hogy olyan meghitten tud a hántolt, pörkölt napraforgómag a lapok közé szorulni a sztori hevében… De a praktikum, és a XXI. század győzött: nincs több gyűjtögetés, a könyvek átveszik a hatalmat itthon és kiszorítnak a házból, szóval felnőtt irodalomból már csak elektronikus forma jöhet be hozzánk.
Az viszont végtelenül megnyugtatja a print műfaj kihalásától rettegő magyartanárt bennem, hogy a Könyvhéten hemzsegő tömeg vette és vitte és szagolta és tapogatta az igazi könyveket, minden korosztály és mindenféle embertípus, és amikor a mellettem álló hófehér hajú, törékeny, botra támaszkodó nyolcvan körüli néni kért a pult alól egy érintetlen bérgyilkosos példányt, akkor végleg megnyugodtam, hogy olvasni jó és kell és érdemes és mindenevők vagyunk az irodalomban.
De mit olvasson a fiam??
A gyermekirodalmat kínáló kiadókat is tüzetesen végigjártam. A lányaimmal (14 és 4 évesek) könnyen boldogultam, a nagy falja a könyveket, és valójában neki szóló kamaszlányos regényekből Dunát lehet rekeszteni, a kicsi meg épp Kufli-mániában utazik, szóval nekik szégyentelenül bevásároltam. (Igen jó hír, hogy idén majdnem minden standnál lehet bankkártyával fizetni.)
Na de a fiam 12,5 évesen…aki egész egyszerűen alig olvas, az a kis valamicske is maximum sportújság… Ok, a kötelező olvasmányokon becsülettel átrágja magát. Becsülettel, de nem élvezettel. Én pedig annyira szeretném, ha ebben is örömet lelne, mert ez az öröm határtalan szabadságot és szárnyalást ad! A nővére néha a kezébe ad egy-egy regényt, de nem mindig arat nagy sikert. És bevallom, én sem találtam neki átütő művet: vagy „babás” kisiskolás témájúakra bukkantam, vagy nagy-gimnazistáknak valóra. A detektív nem érdekli, a tudományos-fantasztikusak meg annyira bonyolultak, hogy elveszti a fonalat. A Ropi naplója jó volt, de azt már kinőtte. Itt azért érzek kitöltendő űrt, kedves gyermek-irodalmár kollégák! Ajánlásokat szívesen fogadok!! Addig is felszerelkeztem neki némi felvilágosító irodalommal, az tuti bejön…
Külön dicséret a Pagony Kiadó munkatársainak, felkészültségükért. Elképesztően képben voltak és minden igényre tudtak könyvet ajánlani. A Csimota Könyvkiadó standján pedig 2015 gyermekkönyvére tettem szert, ami szívszaggatóan magyar és valós. (Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek) A standon jelenlévő hölgy és úr szívvel, ésszel és szeretettel szinte együtt élt a könyvekkel, olyan profin és annyira tele lélekkel, hogy az varázslatos volt!!
És mivel suhanunk a korral és a kütyükkel, a Digitális detox-ot (Catherine Price elgondolkodtató írása a mobilfüggőségről) épphogy megúszva, azért toljunk magunkról egy könyvheti szelfit az Instára, hashtagolvasovagyok! Aztán utána tényleg olvassatok!!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.